Az alkoholizmus

Az alkoholt leggyakrabban a sz�junkon kereszt�l fogyasztjuk el alkoholos italok form�j�ban, �gy a sz�j�regb�l a nyel�cs�v�n kereszt�l a gyomorba ker�l. Az etanol a t�pcsatorn�n bel�l nem ker�l semmilyen �talak�t�sra, hanem v�ltozatlan form�ban sz�v�dik �t a v�r�ramba. A felsz�v�d�s m�r a gyomorban megkezd�dik, de a bevitt alkohol nagy r�sze a v�konyb�l falain kereszt�l ker�l �t a v�rbe. A t�pcsatorna ezen szakaszaib�l v�rbe ker�l� anyagok a v�r�rammal a m�jba sz�ll�t�dnak, amely szervnek fontos szerepe van a homeoszt�zis, �gy a v�r k�l�nb�z� �sszetev�inek mennyis�g�nek szab�lyoz�s�ban. �gy t�rt�nik ez az alkohollal is, amely egy r�sz�t a m�j elkezdi eloxid�lni. Ha egyszerre nagyobb mennyis�g� alkohol ker�l a szervezetbe, a m�j nem k�pes hirtelen az �sszeset lebontani, ez�rt bizonyos sz�zal�kban a v�rben marad. Els�sorban ez fogja okozni az alkoholfogyaszt�s r�vid t�v� t�neteit (avagy a „r�szegs�get”), ugyanis a kering�s �ltal eljut a szervezet minden r�sz�be, �gy az agyba is, ahol ezek a r�vid t�v� hat�sok k�nnyen megnyilv�nulhatnak.

Ritk�bb esetben el�fordulhat az, hogy az alkohol nem a sz�j�regen kereszt�l jut be szervezet�nkbe, p�ld�ul ha alkoholg�zt inhal�lunk. Ez a t�d� nagy fel�let�nek k�sz�nhet�en gyorsan fel tud sz�v�dni, �s mivel a t�d�b�l t�voz� kisv�rk�ri v�n�k nem a m�jba vezetnek, a hat�s sokkal er�teljesebben �s hamarabb fog jelentkezni, valamint a m�regtelen�t�s is csak lassabban tud lezajlani. M�g ritk�bb eset, de elm�letileg lehets�ges, hogy a b�r�nk�n kereszt�l ker�lj�n az alkohol a szervezetbe, ez azonban csak nagyon kis mennyis�gben �s lassan tud lej�tsz�dni, �gy �rezhet� hat�sa nincsen, mert a m�regtelen�t�s gyorsabb. Speci�lis eset, amikor az alkohol k�zvetlen�l ker�l a v�r�ramba (p�ld�ul valamilyen test fel�let�n elhelyezked� s�r�l�sen kereszt�l, vagy s�lyos alkoholist�k eset�ben injekci�s t�vel beadva), ez esetben viszont szint�n eltekinthet�nk a komolyabb �lettani hat�sokt�l, ugyanis nagy mennyis�gben nem tud megval�sulni.

A bevitt alkohol t�lnyom� r�sze eloxid�l�dik a m�jban, a marad�k mind�ssze 5-10% bomlatlanul �r�l ki a szervezetb�l, vizelet form�j�ban vagy a t�d�n kereszt�l (ez�rt �rezhet� az ittas �llapotban lev� szem�lyek lehellet�n az alkohol szaga). Az alkohol oxid�ci�ja egy bonyolult l�ncreakci�, amelynek v�gterm�ke sz�n-dioxid �s v�z. Legf�bb �llom�sai: az etil-alkoholb�l el�sz�r acetaldehid k�pz�dik, majd ezt a szervezet tov�bb oxid�lja ecetsavat hozva l�tre. Ennek bont�sa sor�n m�r eljutunk a v�gterm�kekhez. Az oxid�ci�s folyamatok k�l�nb�z� enzimek (ADH, ADLH) seg�ts�g�vel �s a NAD jelenl�t�ben j�tsz�dnak le. A folyamat egyes k�ztes term�kei a szervezetre n�zve gyakrabban k�rosabbak, mint maga a kiindul�si anyag (pl.: acetaldehid), �s gyakran el�fordul, hogy a boml�s sor�n szabad gy�k�k is k�pz�dnek. Az �gy l�tre j�v� k�ztes term�kek kil�phetnek a folyamatb�l, �s a v�r�ramba ker�lhetnek, ahonnan �ltal�ban kiv�laszt�dnak �s vizelet form�j�ban ker�lnek lead�sra. A boml�sterm�kek bizonyos biok�miai folyamatok szerepl�iv� is v�lhatnak, �gy a lebontott alkoholb�l sz�rmaz� energi�t a szervezet k�pes ATP k�pz�s�re ford�tani.

Az alkohol lebont�sa csak igen lassan t�rt�nik, ez�rt �ll el� nagyobb mennyis�g fogyaszt�sa eset�n a b�dult �llapot. A m�j �tlagosan �r�nk�nt 0,1 gramm alkohol lebont�s�ra k�pes tests�lykilogrammonk�nt, amely k�r�lbel�l megfelel a 0,1%o-es v�ralkoholszintnek. Ez gyakorlatba �t�ltetve azt jelenti, hogy egy �tlagos f�l literes s�r elfogyaszt�sa eset�n egy kb. 60 kilogramm s�ly� szem�ly m�ja kb. 3-3 �s f�l �r�n kereszt�l v�gzi a m�regtelen�t�st, �gy egy adott mennyis�g t�ll�p�se eset�n meger�ltethet� lehet a m�j sz�m�ra a folyamat, pl�ne, ha gyakran t�ll�pj�k ezt a hat�rt.

A t�lzott alkoholfogyaszt�s �s a drogprobl�m�k mindennaposak, �s sajnos nagyon sok ember �s csal�d �let�t keser�tik meg. Mindk�t probl�ma igen dr�ga mulats�g, a sz� anyagi �rtelm�ben is, �s ami az eg�szs�get illeti, �gy is. 

Probl�m�k az alkohollal 
Ha valakinek az alkoholfogyaszt�sb�l eg�szs�g�gyi probl�m�i ad�dnak, �s az ital m�r a mindennapok elv�laszthatatlan r�sz�v� v�lt, akkor m�r alkoholbetegnek tekinthet�. Az alkoholizmus kialalkul�sakor m�r fizikai �s pszich�s f�gg�s �ll fenn. 

Folyamatosan nagy mennyis�g� alkohol fogyaszt�sa t�nkreteszi a m�jat, az idegrendszert, a sz�vet, az agyat, magas v�rnyom�st, szexu�lis probl�m�kat, daganatos megbeteged�seket okoz. A f�gg� ember viselked�se agressz�v lesz, t�nkreteszi a k�rnyezete �let�t is, elszigetel�dik a t�rsadalomt�l, nem tudja elv�gezni a munk�j�t, �s gyakran �ssze�tk�z�sbe ker�l a t�rv�nnyel.
A alkoholbetegs�g jellegzetes t�netekkel j�r. A szem�lyis�g megv�ltozik, furcsa kihagy�sai" vannak a betegnek, egyre t�bbet �s t�bbet kell innia a megfelel� �llapot el�r�s�hez, �s tagadja, hogy b�rmif�le gondjai lenn�nek az alkohollal. Sokszor zugiv�k", otthon, egyed�l isznak, vagy kor�n reggel, a kez�k gyakran �s egyre er�sebben remeg. Az iv�s hamar csal�di �s munkahelyi probl�m�kat okoz, �s a beteg kriminaliz�l�dhat is.
Az alkoholprobl�m�knak t�bb vari�ci�ja van. Van, aki mindennap iszik, van, aki csak bizonyos alkalmakkor iszik, de akkor nagyon sokat, p�ld�ul h�tv�g�n. Olyan is van, aki hosszabb-r�videbb ideig sz�raz", majd ism�t hetekig-h�napokig iszik, ezek a szakaszok v�ltogatj�t egym�st. Sok alkoholbeteg szenved elvon�si t�netekt�l, ha hirtelen hagyja abba az iv�st; ilyen szimpt�m�k a remeg�s, hallucin�ci�k, tudatzavar, izzad�s, rohamok, szorong�s. Ha az alkoholt�l val� f�gg�s egyszer kialakult, nagyon neh�z k�ls� seg�ts�g n�lk�l megszabadulni t�le. Mindenk�ppen �sszehangolt orvosi �s pszichol�giai kezel�sre van sz�ks�g.

A baj felfedez�se 
A legt�bb ember, akinek probl�m�ja van az alkohollal vagy a drogokkal, h�r�tja azt. Az al�bbi t�bl�zat - L�g-e �n a szeren? - �ll�t�sai pr�b�lnak seg�teni �nnek, hogy eld�ntse, sz�ks�ge van-e seg�ts�gre �nnek vagy a k�rnyezet�ben �l�knek. 

Megel�z�s

• Figyeljen oda lelki eredet� probl�m�ira. Pr�b�lja meg�rteni �s megfejteni a depresszi�, szorong�s, mag�nyoss�g �rz�s�nek ok�t. Ne v�rja, hogy az alkohol vagy a drog oldja meg a probl�m�it.
• Ha iszik, azt m�rt�kkel tegye: f�rfiak napi k�t italn�l, n�k napi egyn�l ne igyanak t�bbet. Egy ital lehet 3,5 dl s�r, 1,5 dl bor vagy 3 cl t�m�ny ital.
• �tkez�sekn�l, partikon legyenek alkoholmentes italokat.
• K�rdezze meg orvos�t, hogy van-e olyan az �n �ltal szedett gy�gyszerek k�z�tt, amely f�gg�s�get okozhat. K�l�n�sen figyeljen oda a nyugtat�kra, f�jdalomcsillap�t�kra, altat�kra. Az el��r�sokat gondosan tartsa be, �s sose l�pje t�l a megengedett adagokat.
• Ne szedjen rendszeresen altat�kat, s�lycs�kkent� gy�gyszereket, nyugtat�kat ellen�rz�s n�lk�l. Pr�b�ljon gondjaira gy�gyszermentes megold�st tal�lni.
• Orvosi ellen�rz�s n�lk�l ne hagyja abba folyamatosan szedett gy�gyszereinek szed�s�t. Egyes gy�gyszerek hirtelen elhagy�sa komoly megvon�si t�netek jelentkez�s�t eredm�nyezheti.
• Ha gy�gyszereket szed, tart�zkodjon az alkoholt�l. Az alkohol �s a gy�gyszerek nem j� bar�tok, a kisz�m�thatatlan reakci�k komoly komplik�ci�kat okozhatnak. 
  
  Mit tehet�nk, ha m�r maga al� gy�rt a poh�r vagy a k�b�t�szer
• Az alkohol- vagy drogf�gg�s korai jeleit igyekezz�nk felismerni, ekkor m�g k�nnyebb meg�llni.
• Ha agg�dva figyeli, hogy k�rnyezet�ben valaki alkoholt�l vagy drogt�l v�lik f�gg�v�:
  - Ne tegyen �gy, mintha semmit sem vett volna �szre. Besz�lje meg az illet�vel, besz�ljen �gy a dologr�l, mint eg�szs�g�gyi probl�m�r�l.
  - Pr�b�lja meger�s�teni t�rsa �nbecs�l�s�t, mondja el neki, hogy � egy igaz�n �rt�kes ember, pr�b�lja meg elfogadni mag�t olyannak amilyen. Seg�tsen abban, hogy bel�ssa, hogy az alkohol vagy drog n�lk�l is sikeres �letet �lhet. Biztos�tsa �t, hogy minden �nt�l telhet� seg�ts�get megad, hogy lebirk�zza a probl�m�it.
  - Amikor az illet� m�r elfogadja a seg�ts�get, igyekezzen min�l hamarabb szakszer� seg�ts�get szerezni. Keressenek fel szakembert, az anonim alkoholist�k csoportj�t, h�vj�k fel valamelyik seg�lyvonalat.
  
  Mindenk�ppen szakembert�l kell seg�ts�get k�rni:
• Ha a t�bl�zat �ll�t�sai k�z�l kett�t vagy ann�l t�bbet igaznak v�l �nmag�ra n�zve.
• Ha bel�tja, hogy probl�m�i vannak az alkohollal vagy a drogokkal, �s k�szen �ll seg�ts�get elfogadni, �rzi, hogy egyed�l m�r nem k�pes megbirk�zni a probl�m�kkal. Az eg�szs�g�gyi int�zm�nyekben ambul�ns �s bent fekv� kezel�seket is ig�nybe lehet venni.

Az alkoholizmus nem egy hamar kialakul� betegs�g. T�bb oka is van a kialakul�s�nak (lelki, csal�di h�tt�r, depresszi� stb.). Ezek nagy r�sze kis odafigyel�ssel k�nnyen megakad�lyozhat� lenne. Vagy ak�r egy kis �nmegtart�ztat�s is k�nnyen elej�t veheti a probl�m�nak a kezdeti f�zisban. De ekkor m�g a szenved� alany sem l�tja be a t�nyleges betegesen. Az alkoholizmus �rv�nyk�nt r�ntja le az �ldozat�t. El�sz�r csak havonta. Majd hetente. K�s�bb m�r napi szinten issza meg a mag��t. Ezek ut�n m�r egyszer�en nem �rzi j�l mag�t a beteg, ha nem ihat. De m�g ez sem el�g egyeseknek ahhoz, hogy bel�ss�k  seg�ts�gre van sz�ks�g�k. Ez a legnehezebb, hogy �szrevegy�k �k m�r nem k�pesek uralni a helyzetet.

Ha az illet� bel�tta, hogy seg�ts�gre van sz�ks�ge, teljesen mindegy, hogy egy kamp�ny vagy egy csal�dtag vagy ak�rki nyitotta fel a szem�t szakemberhez.

Az alkohol �s a drog k�z�tti hasonl�s�g az, hogy mind a kett� hallucinog�n anyag mind kett� szervezetre rombol� hat�st fejt ki r�vid �s hossz� t�von is. Az alkohol hat�sa alatt romlik a mozg�s koordin�ci� besz�dzavar l�phet fel eml�kezett kies�s is el�fordulhatnak t  nem annyira k�pes tev�kenys�g�r�l tudom�st venni. sz�ls�s�ges esetben ak�r �n- �s k�zvesz�lyes is lehet az ittas ember.

az alkoholizmus az alkohol fogyaszt�s t�lzott �s hosszt�v� form�ja . Az alkoholist�kon nagyon l�tszik a szenved�ly�k rendk�v�l betegesen n�znek ki  a b�r�k s�rg�s �sszeaszott  nedves a szem�k nehezebben �rtik meg a dolgokat. Em�szt�s �s k�l�nb�z� elv�laszt� rendszeri probl�m�kkal k�zdene. Pl.: az em�szt�s m�j vese sz�v �s �rrendszer agysorvad�s stb.…

A t�lzott drog fogyaszt�s hasonl�k�ppen nagy k�rokat k�pes okozni a szervezetben att�l f�gg�en hogy milyen fajta drogot fogyasztanak.

Az emberek �letvitel�ben okozott k�rhasonl� m�reteket �lt. Az alkohol  ir�nti v�gy minden  t�rsadalmi ig�nyt fel�l�r �s az alkoholist�nak semmi m�s nem marad – sem �t sem m�s embert nem fogja �rdekelni hogy az „Alkoholista” m�g�tt ki haldoklik.

Nem hi�ba a mond�s „Az alkohol �l butit �s nyomorba d�nt „

http://www.youtube.com/watch?v=pxN6iOUWdTU&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=GeHl9z2Zl-w&feature=related

http://www.youtube.com/watch?NR=1&feature=endscreen&v=KZ3kD_3GgQI