A 21. sz�zad k�ros szenved�lyei

Sajnos napjainkban egyre t�bb ember ny�l valamilyen k�ros szerekhez. Ez nem csak a drogot jelentheti, hiszen orsz�gunkban magas az alkoholizmus ar�nya, �s rengetegen doh�nyoznak. Kib�v�kat keresnek arra, hogy mi�rt is haszn�lj�k ezeket, de miut�n kipr�b�lt�k, egyre jobban r�szoknak, �s ez sajnos f�gg�s�get okoz.

A doh�nyz�s

Korunk legelterjedtebb szenved�lybetegs�ge. A felm�r�sek szerint 1,3 milli�rd ember doh�nyzik �s ez a kor �s id� el�rehalad�s�val biztosan n�ni fog. Sajnos Magyarorsz�g a doh�nyz�si statisztik�k dobog�j�n �ll, �s a doh�nyz�sban elhunytak r�t�ja is n�lunk az egyik kimagasl�. A cigaretta okozta hal�loz�s els�sorban a k�z�pkor�, �leterej�k �s munkaerej�k telj�ben l�v� 40-50 �ves embereket fenyegeti, akik �tlag 20 �vvel �lhetn�nek tov�bb, ha nem doh�nyozn�nak.

Megd�bbenve l�tom, hogy a 15 �v alatti gyermekek is jav�ban cigiznek, pedig szerintem nem is tudj�k mennyi k�rt okoznak a szervezet�knek. Persze ez men�, gondolom a sz�l�k is cigarett�znak, �gy fel sem t�nik, hogy gyermek�k f�st�sen t�r haza az �ltal�nos iskol�b�l.

Az alkoholizmus

Az alkoholizmus id�lt betegs�g, melynek kezdete alattomos, �s t�netei igaz�n felismerhet�ek. Az alkoholizmusnak nemcsak fizikai, de lelki t�netei is lehetnek. Fizikai t�net, amikor a szokottn�l kevesebb alkoholt fogyaszt a beteg, �s elvon�si t�neteket �rez mag�n. A lelki t�netek k�z� tartozik a kontrollveszt�s. Ilyenkor az ittas ember, nem tudja mag�t t�rt�ztetni �s ezt �ltal�ban ki is mutatja.

Magyarorsz�gon kb. 800.000-1.000.000-ra tehet� az alkoholbetegek sz�ma. Az alkoholizmus f�rfiakn�l gyakrabban fordul el�, azonban kutat�si adatok szerint ez az ar�ny lassan kiegyel�dik. A kezdet 16-30 �ves korra tehet�.

Neh�z egy alkoholbeteget meggy�gy�tani, hiszen a szervezet f�gg�. Fontos a betegek kezel�sre val� motiv�ci�j�nak kialak�t�sa. Az alkoholf�gg�s�g kezel�se nagyon �sszetett, hiszen kezelni kell a megvon�si t�neteket, cs�kkenteni kell az alkohol ir�nti v�gyat.

�rdekes az, hogy nem csak doh�nyozni men� a fiatals�g k�r�ben, de rendszeresen �s sok alkoholt fogyasztani is. Term�szetesen orsz�gunk ism�t kitett mag��rt, az alkoholist�k sz�ma is igaz�n magas itt.

Drogf�gg�s�g

Tal�n ez a h�rom f�gg�s�g k�z�l a legvesz�lyesebb, a drogr�l a legnehezebb a leszok�s, �s nem lehet tudni, hogy ez a szer kin�l mit v�lthat ki. Ak�r euf�ri�t is, vagy ak�r szorong�st id�zhet el�.
A kokainok f�k�pp „�lvezeti cikkek”. Egyszeri fogyaszt�sa m�g nem alak�t ki f�gg�s�get, rendszeres fogyaszt�sa sor�n viszont ak�r m�rgez�sig is fajulhat a f�gg�s�g.
Az amfetaminok k�z� tartozik az amfetamin �s a metamfetamin (k�z�rthet�bben: ice, crystal, speed, crank). Rendszeres fogyaszt�s eset�n nagysz�m� agysejt pusztul el, ezenk�v�l f�gg�s�g is kialakul.
A metamfetamin rendszeres haszn�lata kimer�l�si t�netegy�ttest id�z el�. A haszn�lat sor�n el�fordulhat depresszi�, �ngyilkoss�gi k�nyszer �s a kisz�rad�s k�vetkezm�nyek�nt ak�r hal�l is.

Sz�mos drog a szervezetre nemcsak f�gg�s�g szempontj�ban k�ros, ilyen p�ld�ul a n�v�nyv�d� szerek, amiket manaps�g ugyancsak drogk�nt hasz�n�lj�k.

Nyitott szemmel kell j�rni a vil�gba, mert sajnos saj�t akaratunkon k�v�l is „kipr�b�l�j�v�” v�lhatunk egy-egy ilyen k�sz�tm�nynek. (pl: belekeverik az italokba)

P�nzen megv�s�rolt betegs�g mind, �s a gy�gyul�s igaz�n neh�z. Szerencs�re egyiknek sem vagyok szenved�lybetege, �s nem is sz�nd�kozom azz� v�lni, hisz mi�rt beteg�tsem meg magam?
K�r, hogy a n�pess�g nagy r�sze – m�g ha a cigarett�t vessz�k alapul- nem gondolkozik el azon, hogy saj�t p�nz�n v�s�rol mag�nak hal�los betegs�get.

K�sz�tette: Kanalas D�ra Andrea